Sajnálatos, hogy a megnövekedett funkciókkal együtt növekedett a fogyasztása is, így a kisebb, butább képkeretekhez képest, amik elmentek egy ceruzaelemről, ez már dugasztápot – folyamatos 12 voltot – igényel. Emiatt persze nagyon jó a fényereje, és jó hangosan lehet csipogtatni rajta a zenét, viszont konnektort igényel. A készülék úgy működik, hogy bescanneli a kártyán/pendrive-on található tartalmat, majd kép és zene esetén elkezdi a képeket vetíteni, miközben nyomatja a zenét háttérnek. Mini prezentációkhoz, vagy nagymamának ajándékba tökéletes. Bedugja, és láthatja az onokákat-dédonokákat, és még szól a Kadlott Karcsi a háttérben.

Én persze azonnal az alternatív felhasználás irányában gondolkoztam, és utánanéztem, hogy mennyire lehet hackelni. Custom firmware, ilyenek. Nos, nem lehet. Viszont kitaláltam neki egy jó funkciót: autóba mozinak. Mivel van távirányítója, a vezérlés megoldott, a tápot meg egy szivargyújtó-töltő adapterrel meg lehet oldani. Megtolom pendrive-on valami mozival, hadd örüljön neki Bachterné. Igaz, hogy a felbontása nem a legnagyobb (800×480), de olyan közelről nem is kell nagyobb.

|>| Slyder – Neo (The One)

Arra gondoltam, hogy egy rádiós billentyűzet épp jó lenne, és mivel egy külön egeret nem akarok cibálni mellette, ezért vagy trackball-os, vagy tapipados implanttal legyen ellátva. Gyorsan utánanéztem neten, cseszlettem vele Jó Áront, és a következőkre jutottam: a Logitech DiNovo Edge és Mini nagyon szép, de sajnos mindkettő kurva drága. Hasonló megoldást olcsóbban a Trust-nál találtam, azonban ettől a márkától a neve ellenére (bizalom) viszolygok. A bigyóshop is árult miniben, de ennek meg nem tetszett a hadonászós egérvezérlése. Volt azonban az íbéjen egy abszolút noname, rendkívül olcsó rf billentyűzet plusz trackball, amiben megláttam álmom kínai megtestesítőjét, a Beboz Billt (Deák Bill után szabadon).

Mad-R segítségével lerendeltem, aztán tesója postázásával kézbe is kaptam. Az eszközillesztés a két AAA-s elem behelyezéséből és az USB-s adóvevő gépbe bedugásából állt; három másodperc múlva már éltek a gombok. A kütyü alig valamivel nagyobb, mint a tenyerem. Kb akkora lehet, mint asszony EEE PC-jének billentyűzete. A bill kiosztása érdekes, de minden gombot sikerült elhelyezni rajta. Természetesen az angol kiosztás szerinti karakterek vannak rárajzolva, de így is jól használható. A kis trackball meglepően hideg volt első tapintásra; később rájöttem, hogy azért, mert egy sima vasgolyó van benne. Az egér bal és jobb kattintója a billentyűzet felső oldalán helyezkedik el, mint a gamepad-ek L és R flippergombjai. Ebből adódik, hogy két kézbe fogva, hüvelykujjunkkal kell gépelni, mint annak idején a menedzserkalkulátoros, Psion-os jappigyerekek is csinálták.

Annyira nem kényelmes rajta gépelni, mint a nagy billentyűzetemen, viszont csettelni, egy-két címet beírni, kopipasztázni, totálkommandert nyomkodni, netalán dosbox-on játszani tökéletes. A többi vezérlésre meg ott a távirányító. Bachterné unalmas perceiben varrt egy egyszerű tokot neki, hogy ne porosodjon, ha épp nem használjuk.

|>| The BossHoss – Word Up

A mostani hosszú periódusok pedig azért vannak, mert este, lefekvés után szoktam picit nintendauzni, mielőtt elalszom. Ezzel az lett a baj, hogy az agyam összekötötte az elalvást a nintendauval, így amikor nem is az ágyban vagyok, 10 percnyi játék után lebicsaklik a fejem. Olyan ez, mint Pavlov kutyája, és annak csengőre indukált nyáladzása.

Ezért van az, hogy két hónapig tolom a játékot, mert tíz perces intervallumokban játszok.

|>| New Order – True Faith

Előtte azonban néhány szó a hentes filemegosztásáról. Ahhoz, hogy XP alól is olvashatóak/írhatóak legyenek a share-k, ahhoz nem elég az otthoni csoportban mindenki számára elérhetővé tenni, hanem a megosztás speciális beállításainál hozzá kell adni egy “mindenki” nevű új privilégiumot, teljes hozzáféréssel. Bővebben itt.

Az ATI VGA kártyák rákfenéje, hogy HDMI csatlakozáson keresztül (ez lehet átalakított DVI-HDMI is akár) nem küldi az EDID jelet. Ez abban nyilvánul meg látványosan, hogy ha az LCD panelen elkapcsolok a HDMI jelről a TV-re mondjuk, és visszakapcsolok, akkor “kérem várjon” majd “nincs jel” és kék képernyő fogad. Ezt a problémát már a távirányító egyik hotkey-ével orvosoltam, és egy nagyon okos kis programmal. A HDMI Yo egy hotkey lenyomása után (tetszőlegesen állítható) küld egy EDID jelet a VGA-ra kötött megjelenítőnek. Standby után is, ha be van kapcsolva ez a funkció a winfosban.

A távirányító nagyon fasza kis cucc, jó kínai, meg olyan kis gagyi. De legalább olcsó volt. Van billentyű funkciója (mobiltelefon módon lehet gépelni vele betűket), egérkurzort is lehet vele távirányítani, és van négy előre definiált gombja felül, ami a CTRL+ALT+1,2,3 és 4 gombokat nyomja. Az egyiket okosan belőttem az XBMC indítójára, a másikat meg a HDMI Yo-t invokálja.

Megetettem az XBMC-t is filmekkel és zenékkel a bebozról, adtam hozzá némi plusz szkripteket, majd este asszonnyal megnéztük a Rokonok c. filmet. Azazhogy én néztem, ő meg aludt rajta. A lényeg, hogy a Proli Média Center megszületett, és örömmel tölt el. Hurrá! Nézhetek más életcél után.

|>| Art of Noise – Peter Gunn

Öcsém tippjére vettem olcsó filcet, és bekocsikáztam hozzá melóba, hogy kiburkoljam vele a gép belsejét. Másodsorban pedig silent-té tettük a VGA-t egy passzív hűtéssel. Ez annyiból állt, hogy kapott egy nagy felületű hűtőbordát, és kész. A posztó a gépen belül eredetileg buziragaccsal (meleg ragasztó) lett volna rögzítve, de nem volt jó, így vékony tapétaragasztó rétegre lett felapplikálva.

Mivel a filc teljesen lezárta a szellőzőket, ezért egy alternatív útvonalat kellett kialakítani a meleg levegő kivezetéséhez. Hátulra a slotok fölé kapott egy 8 centis ventillátort, ami 3,5 volton forgatva lassan kavarta ki a meleget a CPU ventije elől, afölött meg a táp ventije húzta ki a gép tetején rekedt meleget. A kinti levegő a kiszedett bővítőslotoknál, a hangkártya és a VGA között áramlott be. Így már egész jó lett az aerodinamikája, és a zajkibocsájtása is elfogadható értékre süllyedt.

A projektet lezártnak tekintem, a hardveri része – zaj és melegedés – megoldódott. Már csak azt a fránya Ubuntut akarom kiegyelni róla, mert úgy felbaszcsizta az agyamat a hisztiskurva viselkedésével, hogy megfogadtam, win98-at rakok rá. Végül hideg fejjel egy TinyXP és egy WinLIRC + infratávirányító megoldás mellett döntöttem. Némi hely kell, ahova a beboz tartalmát át tudom menteni ext2-től NTFS-re, aztán a Proli Média Center online lesz.

|>| Tux Party – EXIT Project

Igazából eddig csak ilyen kis piszlicsáré – de azért szépen szóló – kis agydugaszaim voltak, előtte meg csocsigagyi szivacsos fejhallgatók, előtte még gagyibb agydugaszok, azelőtt meg semmi. Így nem nagyon volt tapasztalatom szélesebb hangspektrumú fejhallgatók hangzásában. De ez azt hiszem mindent visz. No persze nem egy Koss, Bose, vagy egy beyerdynamic kategória, de nekem tökéletesen megfelel. Még tart az álláspontom, hogy Bachterné jól vásárolt karácsonyra.

|>| Andy Moor & Ashley Wallbridge feat. Meighan Nealon – Faces

Nagyon sok tesztet végigfutottam, hogy megtaláljam az optimális megoldást. Alapvetően olyan megoldást kerestem, ami több analóg bemenettel rendelkezik, és nem őmaga (a headset) próbálja előállítani virtualizációval egy egyszerű sztereó jelből. Mert ilyen megoldások vannak többségben. USB a táp miatt, egy zöld minijack a hangnak, a rózsaszín pedig a mikrofonnak. Nem volt alkalmam egyik fejhallgatót sem élőben kipróbálni, így a tesztírók élményeire hagyatkoztam; de egy vélemény egyöntetű volt: a virtualizált surround csipszar.

Itt a lista, amikről néztem teszteket. Néhány szavas értékeléssel illettem őket, és az árát is sikerült némelyiknek kibogarászni (2009 novemberi árak):

• trust hs-6400 (~12e ft) ócsó, de milyen vajon? válasz: olcsó. gagyi.
• plantronics gamecom 777 (~20e ft) virtuál surround, kényelmes, usb
• saitek cyborg 5.1 (~17e ft) hát, abszolút nem tudom hogy ez most milyen. egy tuti, nem lehet kapni itthon.
• logitech g35 (ár nélkül) nagy rohadék, lehúzza a fejed, dolby-s álsurround
• zalman zm-rs6f 5.1 (~13e ft) érdekes kinézet, ormótlan, nagy, nincs mikrofon
• tritton ax pro ga611 5.1 (~14e ft) 2 ac adapter, nehézkes, de sokhangszórós. milyen buzi neve van má’?
• razer megalodon 7.1 (~20e ft) foscsi, mert virtuál surround, egyéni driver cucc, nem olyan okos
• speedlink medusa nx (~19e ft) sokhangszórós, esse rossz, a barracuda-hoz képest viszont smafu
• ltb magnum 5.1 ac97 (~ 11e ft) könnyű, integrát mic, piros, hangerő a headsetten, sokhangszórós
• sharkoon x-tatic analog 5.1 (~20e ft) 2×4 hangszórós, dolbis, a front-rear nem prominens eléggé, nincs középhang. hülye hangzású a neve?
• tritton ax 51 pro (ár nélkül) nem roosz, de nem is jó. m.o.-n nincs
• raptor zockershirts 5.1 interceptor (ár nélkül) levehető mikrofon, sokkábel, sokcsatlakozó
• razer barracuda hp-1 (~22e ft) pontos audio, analóg, 2×4 hangszórós*
• turtle beach ear force hpa-2 5.1 (~17e ft) sok bemenet. zsír!*

A csillagot azok kapták, amik potenciális alanyok lettek. A Turtle Beach-ről kiderült, hogy igen egzotikus darab, így nem is nagyon fogok találkozni vele. Megkérdeztem Áront, hogy van-e barrakudájuk, mondta, hogy a nagykerek üresek, nem tud intézni. Egy pesti webshopban találtam, 19 forintért, majd oldalba böktem Bachternét.

Hogy rátérjek a tényleges értékelésre is, nagyon tetszetős volt a doboza, pláne, hogy asszonytárs kis karácsonyi motívumokkal díszítette, spórolván a csomagolóanyaggal. Egyem a kis környezettudatos kis szívét. A dobozon belül volt maga a készülék, egy kábelátalakító, mikrofon, és a hosszú kábel a vezérléssel. Nagy nehezen bejógáztam magam a gép mögé, és sikerült a színeket a félhomályban bepárosítani a front, rear, center-sub csatlakozókba. Aztán kipróbáltam. Nem szólt. Hmm. Néztem, van-e hozzá driver CD, vagy valamit elbasztam-e. Ez utóbbi jött be, ugyanis az alaplapon van két e-SATA csatlakozó (amiről utánaolvasás után sem tudom, hogy ad-e tápot a vinyónak és hotswappelhető-e) egyik lukába dugtam a fejhallgató tápját biztosító USB dugót. Nesze neked félhomály.

Aki idáig elért az olvasásban, vehet nekem egy 300 forintos, 3dbAAA elemes, 5 LED-es zseblámpácskát, hogy a jövőben ne legyen ilyen gondom.

Visszakúsztam, bedugtam, és egyből felvillant a kék fény. Nem a sünök jöttek ki a sok káromkodásra, hanem a fejhallgató oldalán és a hangerőállító kis készségen világított 1-1-1 LED éles fénnyel. Nosza, próba. Az Audigy Speaker Test-jével próbálkoztam hirtelen, és nagyon örültem, hogy milyen ügyesen pozicionálja a fülem mögé a hátsó hangszórók hangjait. Rear left, rear right, mondta a gépluvnya.

A fejhallgató első viselésre – kb 2-3 óra – nem volt kényelmes. Később rájöttem, hogy a buci fejem miatt jobban feszítette a két felső pánt a fülemre a hangszórókat. Ezeket kézzel szétfeszegettem, így már jobban fekszik, és tartósabb használat után sem fájdul meg a fülem, hallójáratom, fejem. A kék LED-eket ki lehet kapcsolni, ezzel surranó üzemmódba kapcsolhatjuk magunkat.

Hangzásilag nagyon szépen adja vissza mind a magasakat, mind a mély hangokat is. Azért ne várjam tőle a high-end, 300 forintos elit kopfhöhrer-ek hangzását, de apám csocsigagyi VideoTon-jához képest maga a mennyország.

Technikailag ez egy mini-erősítővel és ezen csatornánkénti potenciométerrel szabályozható, oldalanként 4-4 hangszóróval (front rear center, kifelé sub) felszerelt analóg bemenetes fejhallgató, multidirekcionális mikrofonnal. A gyártó oldala itt található, még több technoblabláért, minigaléria pedig alant.

|>| Machinae Supremacy – Flagcarrier
Eminens kismókusok észrevehették, hogy sikerült meghekkeljem a kis kép flash objektum fölé mászását. Jippí.

Silent PC review-ket néztem, több tucat tesztet bújtam, megkérdeztem öcsém véleményét, és arra jutottam, hogy a Coolermaster Hyper TX3 lesz az én barátom. Hőpipáscsöves megoldású, nem kell Hulk segítsége (HULK SMASH!) a hűtő alaplapra felszereléséhez, kedvező árú (természetesen ez is Jó Áron érkezett), és halk. Ergo kiváló ár-érték arányos. Szeretem az ilyet, ha már konzumerizmusról van szó.

A megrendelés és a kézbevétel között eltelt egy karácsony (kb 2 hét volt az átfutás, ne éveket számoljatok), én pedig izgatottan bontogattam a bliszteres csomagolást. Posztképből annyira nem látszik, de a régihez képest bitang. Egyes extrém víz és venti nélküli példányokhoz képest pedig kicsi. Aki illesztett már socket 775-ös foglalatos procira gyári ventillátort, tudhatja, hogy milyen macerás a kis pöcköket egyenletesen belepattintani a számítógépházba beszerelt alaplapba, anélkül, hogy az halk reccs hangot adna ki. Ehhez képest a hiper tx3-ast egyszerű volt bepattintani. Előtte egy kicsit elmolyoltam a tartókarocskák felcsavarozásával és sokat szívtam a ventillátor bordára applikálásával. Asszonytárs közben a DeFincsi kódot nézte, amit blődsége miatt néha fej tévé felé oda-odakapásokkal jutalmaztam. Ennek meg is lett a következménye; slendrián, sőt, PA-CU-HA (ugye, anyós?) módon sikerült összeraknom a hűtést: a bordát ráraktam, de a ventillátort elfelejtettem rádugni az alaplapra, csak az előtte burjánzó kábelköteget kötegeltem jobban össze és igazgattam el a levegő útjából, amit reményeim szerint a csodacucc kavart volna. A hibát persze kurvára nem realizáltam. Visszaraktam a gépház oldalát, és bekapcsoltam. Látványosan csendesebb lett, aminek akkor fölöttébb örültem.

Öcsém tegnap lejött hozzám, hogy warezkodjunk és hazudgáljunk, és mutattam neki, hogy picit zajos a gép, pedig a speedfan nevű progival le is fékeztem a fanok sebességét. Megkérdezte, hogy miért 0 a CPU ventijének a sebessége. Nosza gyorsan lekapcsoltam a gépet, és a ház oldalának levétele után a pofámba esett egy szabadon lógó kábel: a venti csatlakozója. Öcsém is épp így járt, azt mondta, semmi baj, ezek a hőcsöves izék nagyon tutik, az övé is ment huzamosabb ideig venti nélkül. Mondtam is neki, hogy na jó, de egy hétig? Egy hét alatt simán játszottam r6v2-t is, és semmi baja nem lett, még a teljesítményt sem csökkentette le a gép, ahogy szokta elégtelen hűtéskor. Mondjuk az is igaz, hogy a két házventi piszkosul húzta ám ki a meleget, ha netán keletkezett is. Azt viszont észrevettem, hogy ventillátor segítsége nélkül 38-42 fokos volt futó oprendszerrel és apróbb gezemicékkel a CPU, míg forgó léghűtéssel 28 fokra csökkent a melegség. Ez igen.

Az itt leírtak és tapasztaltak alapján csak ajánlani tudom a ventillátort. 3,5 forintos árával pedig nagyon baráti tagja a megahertzek őrült futamának. Geekeknek egy kis specifikáció, hogy lássák, papíron mit tud a cucc. Itt van még egy tecsős videó, amit most találtam. Ennek segítségével könnyebben ment volna a venti illesztése, de nem akartam a bekapcsolt gépen nézni a videjót, miközben megy a szerelem.

|>| Wim Mertens – Struggle For Pleasure

A tápba beácsoltam a 12 centis ventit, de éppen fordítva, mert azt okoskodtam, hogy a táp melegét az a két házventi majd jól kihúzza, mint inkább a CPU melegét a táp magára rántsa. De nem. A CPU venti dinamikusan szokott pörögni 1000-től 5000-ig, és most szinte folyamatosan ment zéró terhelés mellett, mert a táp melegét rányomta a CPU-ra meg a szenzorára, az pedig jól beizzadt, és azt hitte, hogy atom nagy terhelés alatt van, és tekert, mint a hülye. Ez pedig így nagyobb zajt termelt, mint a régi zajos kis vackok.

Úgyhogy visszafordítottam a tápventit, most jó csendes az egész, és nagyobb is a levegőforgalma, és 6-8˙C-kal alacsonyabb a hőmérséklet a házban. Jelenleg itt tartok, és keresek még egy jó CPU coolert socket 775-ös procihoz, Jó Áron.

A képek alapján valami óriási egérre számítottam, és akkora dobozt is kerestem a boltban, de a kis HUB alig nagyobb, mint egy nektarin. Csak zöldebb. Amint azt a mellékelt kép is mutatja, a négy lábába kell beledugni az USB-s kütyüket. Meglepő módon nem 1.1-es, hanem 2.0-ás USB van benne, ami azt jelenti, hogy külső tápegység nélkül is el tud látni mindenféle nagyobb energiafelvételű eszközt (pl. scanner) feszültséggel és adattal. Ahogy bedugtam a gépbe, azonnal felvillantak a szemei lidérces, erős zöldes fénnyel, amik a gép kikapcsolásáig úgy is maradtak. Sötétben elég irritáló lehet a fényforrás, ha meg vagyunk szokva, hogy csak a kijelzőnk fénye jut a szemünkbe este.

Tesztelésre két pendrive-ot, egy bluetooth dugót, egy USB-s billentyűzetet, és egy wireless egeret használtam. Meglepően jól vette az akadályokat, noha felvillant a winfosban az “ez az eszköz gyorsabb működésre is képes” buborék, de ennek ellenére hozta a 2.0 USB sebességét. Aggodalomra adott okot, hogy a dugdosásnál eléggé ellen kellett tartsak az egér lábainak; nagyon gyenge módon vannak rögzítve, ez tartósabb használatnál szakadáshoz-töréshez is vezethet.

A tesztelés végén kihúzgáltam az eszközöket, visszahajtottam a lábait, és felállítottam az asztalon. Csak pofásabban néz ki állva, mint a hasán kilapítva. Használjam egészséggel!