Az ember lebeg a vízben, felülről meleg sugárzik az arca felé. Becsukott szemén keresztül érzékeli a fényforrásokat, mintha világos foltok lennének. A víz ellepi végtagjait, távoli hangok szűrődnek a fülébe – emberek beszélgetnek a közelben. A lebegés semmihez sem hasonlító békével járja át a testét. Hamarosan ki kell jönni a vízből, újra meg kell születni.
A só magzatvízként ragad rá a bőrre. Egy jó fürdetés kell, hogy lemoshassuk régi életünk utolsó darabját is.

Lazán kapcsolódó posztok:

• 20080619 -- Okok (5)
• 20080607 -- Kilencvenhat kiló (8)

5 hozzászólás »

1. 

   Én is imádok lebegni a vizfelszinen. Sodor magával a hullám, vagy az áramlat, csak nézed a felhőket és megáll az idő. És mikor ki tudja mennyi idő múlva visszatérsz, már teljesen nem ott vagy ahonnan indultál, mindkét értelemben. Tudom értékelni és úgy látom te is. További jó csobbanást nektek!

   
   

   Ezt mondta krlany — 20080730 21:48 magasságában.

2. 

   köszi! majd egyszer összehozhatnánk egy közös lebegést.

   
   

   Ezt mondta bachterman — 20080802 17:02 magasságában.

3. 

   Lebegés? Bachtermann, maga már megint betépett!

   Biztos, hogy tengeri só volt abban a vízben és nem valamilyen ammóniumsó, mert épp a közelben hugyozott bele valaki?

   
   

   Ezt mondta TCH_ — 20080804 14:21 magasságában.

4. 

   ezt pont te mondod, akinek pont a tetrahidrokannabinol a nickje?

   
   

   Ezt mondta bachterman — 20080804 14:31 magasságában.

5. 

   Az én nickem nem takar semmiféle hallucinogén vegyületet, csak egyes analfabéta bakterek olvassák félre.

   
   

   Ezt mondta TCH_ — 20080804 14:52 magasságában.