Ebédre lusta szakács-féle thai pirított tésztát nézett ki magának Bachterné, így azt ettünk. Utána poalacsinta volt, mert szintén nem volt semmi ötlet, hogy mi legyen. A pirított tészta kicsit túlpirult, és az egész elkészítés előkészítéssel 50 percet tartott. Nem 10-et, mint szakács úr mondta. A poalacsinta meg hozta a készítőjétől elvárható magas minőséget, alacsony olajtartalmat, decens vastagságot és aranybarna színt. Egyébként kösz a tippeket zoli, jól bezabáltunk.

Másik, nem macis eset, hogy asszonypajtás kívánságára lentebb helyeztem a szagelszívót, mert az jó. Neki mindenképpen, mert lesz mibe beverje majd a fejét, nekem meg lesz mivel szívjak. Már a munkálatokkal. Szépen abszolváltam mindent, pontoztam a csempét, fúrtam-faragtam – persze vennem kellett egy szép szál pövöcö-csövet is, mert az eredeti rövid lett volna – és még a készülék zsírtalanítása is remekül ment, amikor is az elszívó elején lévő üveglapot elpattintottam a nagy zsíroldós pancsolásban. Sebaj, úgysem használtuk sohasem. A szagelszívó-magasság optimalizálása azért is jó, mert nem fulladok le a kajaszagtól, ha Bachternére rátör a főzhetnék.

Szétszedtem még egy Nokia 6103-ast is, amit anyós hagyott asszonyra, annak okán, mert utóbbi Motorjóska F3-asán nem tudott melós susmusokat nyomni, és ezért azt mondta, hogy inkább. A takarítást önként végeztem, nem volt nagyon retkes a készülék (fogtam már melóstelefont is, ahhoz képest ez tiszta új volt), a szétszedést nem örökítettem meg, de képzeljétek el, hogy szétbontok egy telefont. Megvan? Akkor menjünk tovább. A nyitható telefonok rákfenéje, a mozgó alkatrészek kopása-törése ezt a kütyüt is elérte; kicsit megragasztottam az egyik eltört műanyag fület, ami miatt összerakás után sokkal masszívabb benyomást keltett a készülék. Egy alapos szoftverpucoláson is átesett a telefon, és kapott új csengőhangot és susmus-jelzőt. Témát sajnos nem találtam rá, csak egyet, mert valamiért a Series40 v1-es témákat nagyon hanyagolják az emberek. Lehet a két kijelző miatt. Ha esetleg tudtok témát – a vistáson kívül – petézzetek ide egy linket.

Öcsém tanácsára – aki egyébként nagy Parasztburgerező – meglátogattuk Bachternével a Yankee Burger nevű kis hamburgerezőt a Bajcsy elején. Öcsém figyelmeztetett, hogy nagyon macerás a helyszín, helyben enni nem nagyon lehet, mert egy darab egy méterszer tizenöt centis kis pult van, ahova fel lehet könyökölni. Mondom magamban mindegy, majd kiülünk ebben a kellemes időben a kósatérre a padra, és elmajszoljuk.

Beléptünkkor a kis helyiségben egy lány fogadott, aki meglepő módon orrfújás – és később pénzkezelés – után kezet mosott. Mondtam is, hogy ez egy piros pont, máshol nem szokás. Szegény kínosan vigyorgott. Rendeltünk, majd felmértük a terepet. A kis pult hálistennek elegendő volt könyökölni, úgyhogy helyben fogyasztottunk. Az egyik fal – mint az a wiw profiljukban is látható – tele volt csáknorisz idézetekkel. De nem ám fáradtakkal, hanem friss, újdonságokkal. Amíg Bachterné olvasgatta, jobban szemügyre vettem a helyiséget. Egy apró kis boltíves, 4×4 négyzetméteres kis kulipintyó az egész. A lyány előttünk rakta össze a hambit, és akkor sütötte a húst is ki és pirította meg a zsömle belsejét. Kicsit olajszag volt, ami a zárt tér elégtelen szellőztetésének köszönhető, de sebaj. A zöldségeket is külön kérhettük bele, ami külön jó volt, mert káposztás, uborkás dolgokat nem szeretem vegyíteni. Alap paradicsom, saláta, hagyma (kicsit erős volt, még otthon is éreztem a hatását) sajt, hús, mustár, ketchup.

Hamar elkészült a hambi, amit élvezettel csipegettünk be, mert igen finom volt. Majdnem, mint Bachterné házi készítésű zsömlécskéi. De csak majdnem.

Ha értékelni kéne, tízből nyolcat kapna, mert a kaja és a kiszolgálás überfasza volt, de a helyiség mérete sajnos nagyon lelimitálja a jövőjüket. A sima hagyma helyett használhatnának nagy fehér, hamburgerhagymát. Gyomorkímélőbb. Bátran ajánlom, kóstoljátok meg.

PS.: Istencsászár külön kérésére ezentúl csomagküldéssel is küldenek távoli városokba burgereket. Mégpedig úgy, hogy pufiborítékba csomagolják, és feladják postán, expressz, ajánlva.

No, a tegnap esti szarbantartásnak vége, elkészült Palpi bácsi új arca. Kicsit szétkaptam, mert a rádióban a zenék igen megszaporodtak, és nagyon nehezen lehetett navigálni köztük. Lett egy NEW, ahol az újabb zenék, a streaming rádiók kerülnek. (raktam is egy-két új zenét bele, örvendezzetek) A második a MOODY, aki nem a Call of Duty-ból bukkant fel, hanem a hangulatzenék kategóriát fedi. Következő a sorban a DUB, ami a dücögős muzsikákat tartalmazza. Alatta a HEAVY és a GAME található, ami a “nehéz”, ergo rock és metal zenéket, és a játékok zenéit tartalmazza.

Az új zenékről néhány szó:

• Akira Yamaoka: Ezt a számát (Theme of Laura) három nap alatt írta a Silent Hill második részéhez. Egy kedves barát miatt került fel.
• Magnum: ők az a zenekar, amiről senki nem hallott, de ha meghallgatják a számaikat, roppant ismerősnek fognak tűnni. De korántsem a plágium miatt. Klasszikus dallamos rockot játszanak, és mintha Jethro Tull, Asia, Led Zeppelin riffeket használnának. De nem.
• Gary Moore: Őt szerintem nem kell bemutatni. Ez a száma nem összetévesztendő a Led Zeppelin azonos nevű számával, annál inkább a Nightwish egyik remake-jével.
• The Manhattan Transfer: Ternovszky Béláék ezen szám hallatán döntöttek úgy, hogy magyarítva a Macskafogó egyik betétdala lesz. Patkánydal rulz.
• R.E.M.: Az itt a világvége számukat rengetegen játszották már cover-ben. Gondoltam berakom az eredetit, mert az is van olyan jó, mint egyik-másik punk-rock-ska változata.

A többi zene pedig régebbi posztjaimból lett átemelve, ahol már tettem említést róluk. Legfőképp plágium témában.

Jó hallgatást!

PS: Megcsináltam az átkozott ajax-os naptárat is, hogy ne hónap év módon mutassa a dátumot: lecseréltem egy másikra. Külön feature a naptár alján lévő kis gombocska, amit kattintva legördülnek az adott hónap bejegyzései egy listában. Nem muszáj hallgatni, mert Palpi bácsit rendre leabuzálja cirka 400 pixellel a pincébe, de azért ott van.

Elveszítettem egy barátomat. No nem szó szerint értve, csak a távolság növekedett meg köztünk. Ez szomorú dolog, mert emiatt előbb-utóbb “szihésen” is eltávolodunk egymástól. Majd csökkennek az IM üzenetek is, meg a személyes találkozások is. Persze ez még messze van, de én már látom az alagút végét. Eh, hagyni kell másokat menni a maguk útján, nem szabad annyira ragaszkodni hozzájuk. Ahogy a közmondás mondja, a barátok jönnek-mennek, az ellenségek meg csak gyűlnek.

Mementóként itthagyok egy számot, hallgassátok.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Azt hiszem elcigányulok én is. Amíg eltart az állam, simán.

Ezért dolgozik Magyarország munkaképes lakossága:

2008. napjaink.

A cigánycsaládnak van 6 gyereke. Beadták intézetbe őket.
Majd jelentkezett a család rokonsága és egy pár nap múlva kihozták őket, mint nevelőszülők.

Az állam megszabadul a gyerekektől és fizet. Nem is keveset. Gyerekenként 80.000 (!!!), azaz összesen 480.000 forintot havonta. Az apa és az anya nem válnak el, de külön lakcímre jelentkeznek be, így mindkettőjük megkapja a szociális segélyt az önkormányzattól, 39.100 forintot fejenként. Így további 78.200 forinthoz jutnak.

Lakásfenntartási támogatásként további 9.800 forintot kap a család. Erre jön még a családi pótlék, 12.600 gyerekenként, további 75.600 forint. Természetesen ingyen tankönyvek és ingyenes iskolai étkeztetés is jár…

Ezen kívül minden hónapban átmeneti segélyért is sorban állnak, ami havi 30.000 Forint az önkormányzattól. (Ha nem kapnak, akkor ott hagyják a gyerekeket a jegyzőnél,ezzel “zsarolva” a hatóságot.)

Így a család havonta cirka 673.600 Forint bevételhez jut! Telik máris plazma TV-re, meg lízinges Suzukira is a papának. Ha dolgozni menne és keresne 100.000 Forintot havonta, akkor a bevétel lecsökkenne 175.600 Forintra.

És ők beszélnek arról, hogy “elnyomják” őket a büdös rasszista magyarok, és még tüntetni is van pofájuk (szept.20-án).

“Ne bántsd a magyart, hisz az adójából élsz…” -azt hiszem ez most nagyon aktuális.

Innen van.

Milyen szerencse, hogy annak idején olyan remekül kitaláltam, hogy a kommentekhez legyenek kattintható szmájlik. Sikerült elérnem, hogy ez egyfajta értékelő rendszerként működik. Ha egymás után sikerül a kommentezőnek kettő vagy több vigyorit – akármilyet – beilleszteni, akkor automatikusan törlésre kerül. A legyek által megszállt szarkupacot nagyon kedvelik a tizenéves kommentelőim, mert előszeretettel csattogtatják rajtuk az egereiket. Arra azonban nem gondolnak, hogy a kezük szaros lesz utána.

Na jó étvágyat a vasárnapi húsleveshez és rántotthúshoz.

Már három napja keringenek a fejemben ezek a szavak-kifejezések. Úgy gondoltam, hogy gyorsan kiírom magamból, gondolva az onlány napló pozitív pszichés hatásaira:

• puruttya
• hámozd élvezd kérd a mirindát
• sonkafánk/sonkapác/csókafánk
• törpulya

Tessék. Máris jobb.

(17:32:41) bachterman: képzeld, seggreültem.
(17:33:10) öcséd: még jó h nem faceplant lett
(17:33:35) bachterman:
(17:34:28) bachterman: eh. megyek le garázsba, mert B.-nét el kellett vinni az orvoshoz. a hóvonal határán túl meg tükörjég. láb előre kicsúsz, égnek mered, én meg seggreesek.
(17:34:39) bachterman: pedig asszony szólt előre, hogy tiszta jég.
(17:35:12) bachterman: adtam neki egy kiló sót. ami napközben megolvadt, oda folyt le, és csonttá fagyott.
(17:37:40) öcséd: vazz
(17:37:48) bachterman: ilyen az ilyen… :S
(17:38:44) öcséd: ebből az a tanulság, h az asszony betegsége téged visz sírba
(17:38:55) bachterman: huh, ezt holnap leblogolom
(17:39:01) öcséd: XD