a címkéje tanulsága szerint eme ásványvizet a biczó istván kertből nyerik. mondtam is Bachternének, hogy biztos sok finom húgy szivárog bele a kertek alól a víznyerő rétegbe. ő erre azt mondta, hogy ahhoz sokkal több idő kell, amíg a vizelet olyan mélységbe leér. erre azt mondtam neki, hogy akkor hun lóhúgy van konzerválva a buborékok közt. igazi, autentikus ősmagyar ammóniás vízminta. igyátok bátran.
húgyról jut eszembe tomket okfejtése a húslevesről, miszerint az izomból terhelés hatására kiválasztódott salakanyag a vizelet maga, némi szagosító anyaggal keverve, hogy megadja a bukéját. a leves relatíve ugyanez, sans a csípős szag, mivel a húsból normális esetben távozó, de itt melegítéssel kifőzött lé. még a színe is stimmel. házi csigatésztával, répával és petrezselyemmel isteni.

részrehajló, öntömjénező, ultraszubjektív. szót többet ne is ejtsünk róla. ha véletlenül az elkövetkezendőkben engem is felvennének oda (ennek hál’istennek vajmi kevés az esélye), akkor legyetek szívesek még véletlenül sem rámszavazni. köszönöm.

megnéztem steve mcqueen klasszikusát, a pillangót. nem csodálom, hogy anyámnak nagyon szimpatikus volt a film fénykorában (1973) eme színész. nála tökösebb, szikárabb, kékszeműbb macsó figurát nehezen lehetett volna találni henri charrière szerepére. a színész (és a szerep) sokoldalúságát dícséri, hogy széles érzelmi skálán zongorázik a főszereplő a filmben. eleinte a kemény fegyenc, később a megtört ember, majd emberközeli oldaláról is megismerhetjük, a film vége felé pedig a megtört, de célját fel nem adó öregemberként láthatjuk mr mcqueen-t. egyszerűen ez egy olyan film, amit sokan karakterépítő darabként titulálnak. nem kult, mint mondjuk a harcosok klubja, hanem egy időtlen darab az ember jellempróbájáról, az eszméje melleti kitartásról a végsőkig. “hé gazemberek! még mindig élek!”
megemlíteném még a csodálatos guyana-i tájat és a vele éles kontrasztban álló embertelen körülményeket és a szigorított börtönt. egyszerűen megkapó, ahogy pillangó leül a kőpadra a végén, és figyeli a sziklafalat nyaldosó hullámokat.
a filmben dustin hoffman is brillírozik, mint louis dega, a háborús kötvény-hamisító. hatalmas szódásüvegalj-szemüvegével kitűnik a többi rosszarcú fegyenc közül. a film eleji érdekkapcsolatból pillangóval barátság szövődik, amit csak a film végén tör meg kicsit az öregkori elhülyülés. milyen kár, hogy mostanában nem láthatjuk mr hoffman-t semmi igazán jó filmben. ja jól emlékszem a legutóbbi jó filmjére, a confidence (lépéselőny) volt az, amiben egy vészjósló alvilági királyt játszott.
egyébiránt steve mcqueen-nek ez volt a második szökdösős filmje, csak itt nem a náciktól szökött, mint a nagy szökésben, hanem a franciáktól.

érdekes pornós linket találtam. valójában nem szoktam pornót böngészni, így ez sem a valódi értelemben vett pornó.
az oldal képes arra, hogy a neved alapján egy pornócsillag-aliast generáljon. www.sinner.se/pornalizer
használjátok egészséggel! ehe ehe ehe!

btw, aki még nem ismerné, annak itt a pornalizer, ami weboldalakat “mocskosít” meg kissé. itt a linkje, és itt az én oldalam, szaftosítva, mintha egy pornószkript-író agyából pattant volna ki.

ismét szűkagyú pondrók tenyészhelyén kell köszörülnünk a nyelvünket, a nyilvános rendőrségi adatbázis szellemi szegénység szekcióján, a szociológusok és a t-com müller péterbe ültetett kentaur-gyermekén, az iwiw-en.
sok a felhasználó, ki kell tűnni közülük valahogyan. ennek két útját látja a hülye ember: vagy minden csicskát bejelöl, aki szembe jön vele, vagy személyiségének torzságát kivetítve vicceskedni próbál. miközben kurvára nem vicces, sőt szánalmas. ez az írás egyaránt szól azoknak, akik már fenn vannak és azoknak, akik csak lesznek, hiszen mindnyájuknak hasznos, ha az adatlapjukra tévedő rendes ízlésű emberek nem kapnak azonnali agyfaszt az ott tobzódó primitív hülyeségtől.
most végigvesszük lépésről lépésre az adatlap pontját, hogy minden fogyatékos cigánynak egyértelmű legyen.
vezetéknév – utónév: már ez is sokaknak problémát tud okozni. segítségként elmondom. ebben az országban senkit nem hívnak michael knight-nak, tehát azt a nevet írd oda, ami a személyidben is van. tudtunkkal a személyikben a név előtt és után nincsenek mindenféle szimbólumok és ábrák, így logikusan a wiwen is felesleges. nem leszel jobb csaj attól, ha a lista elején szerepelsz. és ha van tangás-pucsitós fotó a képeid között, szimbólum nélkül is ugyan annyian fogják rádverni a farkukat, tehát még veszteség sem ér.
a becenév olyan rovat, ahova nem a chat-es meg netes faszagyerek nevedet kell beírni, hanem a tényleges becenevedet, ha van. ha nincs akkor nem kell. és szerintem nincs senki, akit a barátai vagy az anyja deathcode-nak hívna. csak szólok.
születési név: ha ugyanazon a néven létezel, amin kiszart anyád, akkor ne írdd oda ugyanazt. vicces szövegeket se írj ide, és a fiktív nevek sem humorosak. az is szellemi szegénységre vall, ha felhívod a figyelmet arra, hogy az a rész nem a születési évnek van fenntartva. és aki évszámot ír oda, nos, no comment, betonkefnit a lábára, és irány a petőfi-híd.
titulus: buzikám! ez is egy olyan rovat, amit nem kell kötelezően kitöltened. ez azoknak van fenntartva, akik kurva sokat tanultak, és elverekedték magukat a doktori címhez, és ezért irdatlan sok faszt szoptak. ám a kis tizenhatéves csicskák és a dokkos kurvák semmit nem tettek azért, hogy oda bármit írjanak.
ország – város: nem leszel laza arc, ha beírod, hogy jamaica, kingston, csak levágós lesz, hogy biatorbágyon laksz egy panelben, és büszke vagy rá, hogy néha a játszótéren elszívsz a suhogósnadrágos cigány haverjaiddal egy spanglit, miközben a telefonodról zenét hallgatsz.
nem: hál’ istennek nem beírni kell, csak választani. de csomó downkóros kültelki paraszt azt hiszi, hogy vicces, ha tévesen adja meg. nem vicces, szánalmas.
anyanyelv – beszélt nyelvek: ó istenem! ez a mekkora humor lehetőség a homoszexuális embereknek, akik már tizenkét évesen gumicukrot dugdostak a seggükbe. nem vicces, hogy mindenki beszél szuahéliül és kirgízül. és nem kell bekamuzni, hogy beszélsz hollandul, mert megnéztél egy ajax-meccset. meg furcsa, hogy minden tizenhárom éves puttó három nyelven beszél, miközben normálisan még segget törölni sem tudnak.
a képek egy külön kategória. sokan úgy gondolják, itt igazán nagy teret kaphat a humoruk. kurvajó arcok vagyunk, ezért elmondjuk: nem. a képhez olyan képeket tegyél fel, amin ha nem is nézel ki úgy, mint brad pitt/sharon stone azért fel lehet ismerni. nem kellenek partifotók, hogy lássa mindenki, mennyire jó drogos helyeket ismersz.
családi állapot: minősíthetetlen dolgokat lehet itt művelni. például a tizennégy éves özvegy kiscsitrik és a házas pattanásos szerepjátékozó tizennyolc éves bátyjuk egyaránt szánalmasak. annyira nem is kell kitölteni, de ha mégis akarod, akkor pontosan.
magamról: ez kemény dió. erre még nekünk sincs tuti receptünk. itt megengedett a humor, de mivel a magyar populáció 99%-ában a jófejség csírája sincs meg, így nagy valószínűséggel neked sem fog sikerülni. amit semmi képen ne írj be ide: dalszöveg, angol idézet, angol dalszöveg, ezoterikus blabla, és úgy általában semmit, amit művészinek, költőinek vagy fifikásnak gondolsz. légy tömör, tartalmas és pontos. nyugodtan zsidózhatsz is.
ezt csinálom amikor dolgozom – nem dolgozom: a munkához azt írdd, amit tényleg dolgozol. a tanulás nem dolgozás, az tanulás. a nem dolgozomhoz meg a hobbidat. ha két a mező tartalmát felcseréled, már nem vicces. ha ugyan az van benne, és még igaz is, akkor kurva nagy szarban vagy, kérlek ugorj le egy magas ház tetejéről.
kisállatok: ha nincs, ne írj be mindenfélét. aki arra célozgat, hogy „öcsém van”, az szánalmas és nyomorult csótány, aki eleve meg sem érdemli az életet.
kapcsolat: nem kötelező kitölteni. tehát ha valamid nincs, nem akarod nyilvánosságra hozni, vagy nem tudod mi az, akkor ne írj oda semmit bazdmeg.
szerencsére az iskolák és a munkahely kevés kretént mozgat meg, főleg olyan buta és homályos cigányokat, akiknek egyikből sincs túl sok.
és végzetül, ha már az adatlapod rendben. nem csinálsz olyan kamu karaktereket, mint petőfi, sztálin, chuck norris. mert mindez három-négy éve egy-kettő még vicces volt. ma már túlléptünk ezen a szinten. ami meg a kocsmák, tetováló szalonok, zenekarok, iskolák jelenlétét illeti wiwen, az nem más, mint az ocsmány lelkek tiszta kivetülése az internetre. kurvára nem kíváncsi senki a szar produkciód ingyenreklámjára. még akkor se jelöljön egy huszadrangú álkultúr, külvárosi mocsokban fuldokló gimnazistáknak szánt pincekávézó ismerősnek, ha magyarország második számú buzi celebrityje az üzemeltető.

ezért használj milgram-ot, mert ott nem tobzódnak az ilyen idióták
forrás: aljas faszok emlékére idegbőlblog

nekünk magyaroknak csak ez jutott, meg a szőke kóla. michael moore önjelölt dokumentista és sztárdirektor szerint a fanta az a náci kóla. ugyanis a coca cola company a kátrányos vizével próbált betörni a világháborúk környékén az európai piacra, de a náciknak nem kellett a mocskos kapitalisták löttye. ezért kitalálták a c.c. okos marketingesei, hogy legyen narancs ízű a szénsavas büffencs, azt biztosan komálni fogják német barátaik. és igazuk lett, a swastikás banda tényleg nagyon csipázta a terméket. kóláék pedig bennehagyták a narancsost a termékmixben. jut eszembe a nácikról, ha a vizipók, csodapók a nacionalizmusról szólt volna, a keresztespók horogkeresztes lett volna.
“- szerbusz horogkeresztes barátom!
- gyere ide, te buzipók, kis feladatom van számodra…”
hasonló szándékkal nyomja most a c(r)appy nevű “egészséges” rostos narancsot a kóla kompánia, hogy haladjon a divattal. már nem menő a szénsavas, most a 100%-os rostban gazdag gyümölcslevek mennek, ergo ilyet kell palackozni. a tény, hogy gyümölcsöt csak akkor látott, amikor megmutatták neki, és az, hogy hajlakk-származékból készül, mit sem von le élvezeti értékéből. fogyasszátok bátran. de vegyétek figyelembe, hogy vaspati elvtársnak rendszerint hasmenést okoz a szürcsölgetése, úgyhogy csak módjával.

a kóka kólához kis adalék, amit a neten találtam: kóka kóla

wenn ich “kultur” höre, nehme ich meine pistole.

örökérvényű faszparaszt-mentalitás.

• super dimension fortress macross: egy klasszikus, még a nyolcvanas évekből. az ok, amiért beszereztem és megnéztem, hogy annak idején, amikor a műholdról/kábelről még a super channel jött le csak a szokásos német cuccokon kívül, akkor néztem kölyökfejjel a sorozatot. apróság, hogy egy kukkot nem értettem belőle, de jó nagy robotos volt, meg ticsungoltak össze-vissza. a romantikus szálat akkor nem értékeltem, és lynn minmay nyávogása sem érdekelt. de az embereknél négyszer nagyobb óriások már annál jobban izgattak. kik ezek, miért harcolnak, és honnan jöttek? ilyen és ehhez hasonló kérdések forogtak a fejemben, de mivel az angoltudásom még bimbódzott, ezért ez gátat vetett érdeklődésemnek, és idővel elfeledtem. mostanság bukkant fel újra, hogy netközelben nyomozni kezdtem utána. mint kiderült, az eredetileg macross néven futó sorozatot kicsit amerikanizálták, és a genesis climber mospeda-val és a super dimension cavalry southern cross-szal fuzionálva robotech néven adták le a super-en egy 85 részes sorozat keretein belül. ezért emlékeztem én olyan powersuit-okra, amik hátán motorkerekek voltak, és motorrá tudtak a gazdájukkal alakulni. vrumm-vrumm. és ezért nem volt benne ilyesmi a macross-ban, hiába gúvadt a szemem. csak bruno j. global taichou nyomta az ipart, akinek a nevét rendszeresen glóbál kancsónak hallottam a japán szinkron miatt. fény derült a zentraedi-k motivációjára, a miclone-ok eredetére, a macross végső céljára. és ott ért véget a harminchatodik rész, hogy irány az űr, és majd minmay terjeszti a “kultúrát”. tehát sehol, lehet nézni a következő adag macross-t. és utána majd a mospeda-t, az invid-ekkel.
• noir: a motíváció egy amv-ből érkezett, érdekessé tette az amúgy nagyon bealvós, széthúzott történetet. ami nem szól másról, minthogy az olasz maffiás családból származó kiccsaj talál egy másikat, aki noir, és halomra gyikolásszák a soldats-okat. vér nélkül. persze kiderül, hogy van egy valódi noir is, és hogy jóval a színfalak mögöttről rángatják a szálakat. de mire ez kiderül, tuti biztos, hogy elalszol. a főcímdal (coppelia kosárkája) viszont annyira fülbemászó, hogy ha néha eszembe jut, szinte tökéletesen tudom a szövegét. pedig japánul van. kopperia no hitsugi… előre leszögezem, hogy nem vagyok egy tom jones, és nem is tudok kiénekelni női felhangokat.
• bakuretsu tenshi: ezt vaspati ajánlotta, a nagyrobotos fixációmat ápolandó. azt kértem tőle, hogy ajánljon egy robotos, decens történetű animét. és ezt mondta. nem bántam meg, van sztorija, akadnak benne rezgő cicihalmok, cgi-os benga robotok gyaknak benne, és van sztorija is. nem olyan világmegváltós, mint az evangelion, de azért tetszett. genetikai kísérletek, triádok, tokyo r.a.p.t. és természetesen főhőseink, a főzni nem tudó zsoldos csajok.
• princess mononoke: avagy monokini hercegnő. egy muromachi-érabeli (középkori) történet a természet harcáról az emberekkel. ilyentájt kezdtek el az emberek egyre nagyobb területre terjeszkedni, és az állatok természetes területeit elfoglalni. az éjjeljáró persze nem engedheti ezt, de az emberek ravasz tervet eszelnek ki az eliminálására. ez is studio ghibli-s film, mint a vándorló palota és a chihiro.
• flcl: fooly cooly. egy igen elvetemült és hipersebességű anime, amiben rengeteg szexuális utalás van. alapjában naota felnőtté válásáról, és az erre épülő konfliktusról szól, ami raharu és a medical mechanica között csúcsosodik ki. szerepelnek itt john woo-féle ticsungolások, gitárral fejbebaszások, óriási, városromboló szörnyetegek, furikurizások, egy repülő sárga vespa, noriból épült szemöldökök, south parkos kiutalások, és két animált mangás rész. nagyon megnézős, megéri azt a két és fél órát az életedből. nagyon kúl leszel tőle.